Vettem egy napszemüveget a gyereknek. Megyünk az autóval, én vezetek, felveszem a napszemüvegemet, gyerek hátul kérdezi:
- Anya,nekem is találtál (=vettél) napszemüvegemt, kéket?
- Igen kisfiam, de most nem hoztuk el.
- Nem baj, így jobban látok.
Haza érünk,a férjem autója a kertben áll:
- Anya, figyeld meg,mindjárt kiszáll.
"A répa kemény, a nyuszi jól megropogtatja."
"Anya, menj be a házba, mert kint hideg van. " (Áprilisban vagyunk.)
2011. április 8-án megszüntettem a cumik által irányított világot. Már kb. 1 éves kora óta csak alváshoz használta a cumikat, de az utóbbi időben (már 2,5 ) napközben is egyre többször kérte. És akkor mondtam, na most elég, hogy ne legyek szaranya azt mondtam, hogy a cumik repülővel elmentek a papacumihoz és a mamacumihoz. A gyerek felfogta a sztorit és megértette a cumikat, de azért megpendítette, hogy vegyek újakat. Azt már sajnos jól tudja, hogy a boltban mindent meg lehet venni. Az első két este sírt, de nem sokáig, és nehezen aludt el, aztán pár este, meg délben emlegette őket, de most már nem is nagyon emlegeti. Nem volt könnyű, de én sokkal rosszabbra számítottam, teljesen átsírt éjszakákra.
A pelenka nappalra már 1 éve nincs, csak alváshoz. A nappali alvásnál nem volt gond, viszont éjszakára ő nem akarta már felvenni. Most rendszeresítettünk egy bilit a szobájába, és egy sima, egy fordított az állás. Egyik reggel sikerül belepisilni,máskor nem. De köszönet a gumis lepedő feltalálójának.
A fentik ét faktor kiküszöbölésével optimistán tekintek a szeptemberi ovi kezdésre.
Azt hiszem a bejegyzések gyakorisága jól jelzi, hogy egy multinál 8 órában dolgozó anyának mennyi ideje van blogolni. Ismét összegyűjteném az elmúlt 2 hónapban történteket:
- A gyerek 3 hétig folyamatosan járt idén bölcsődébe. Persze összesen többet járt,de általában 2 hét, 1 hét az arány. Továbbra is jó kapcsolatot ápolunk a fül-orr-gégész doktor nénivel.
- A gyerek beszédfejlődés félelmetesen felgyorsult. Már teljes mondatokban beszél: "Anya Te mit vacsorázol?",és olyan szavakat használ, mint a villanyóra, léghajó, és felsorolja a 7 törpét. Lehet, hogy ez egy 2,5 évesnél normális, de nálunk nagyon nagy volt a kihagyás a szavak és a pár szavas mondatok között. Ezért teljesen ledöbbenek, hogy teljesen jól lehet már vele beszélgetni. Ja, és egyfolytában beszél......
- Azon nem csodálkoztam, hogy a 6 órás munkaidőt nem lehet tartani, de hogy a 8-at sem, az azért zavar kissé, mert így a munkán kívül másra nem nagyon jut idő. Nem tudom más hogyan csinálja, én állandóan rohanok, amint utamba esik egy közért azonnal berohanok, mert bevásárlásra mindig sajnálom az időt, aztán otthon meg nincs semmi. Ja és persze az otthon dolgozás az mind a túlórán felül van, mert azért ez is előfordul.
Nálunk vannak nők vezető pozícióban, de a nagyrészük nem 3 gyerekes anyuka...
A Karácsony eddig várakozáson felül jól sikerült:
- volt időm megcsinálni a húslevest,
- be tudtam keverni a mézeskalácsot, amit sikerült 25-én kisütni, és nem is lett kemény,
- tudtam sokat aludni,
- nem kellett menni 26-án sehova,
- nem vesztem össze édesanyámmal,
és a kisfiam átölelt és azt mondta "szeretlek, Anya". Ez volt a legszebb ajándék. (Némileg talán levon az értékéből, hogy mindezt azután mondta, hogy megengedtem neki, hogy kisvakondot nézzen.)
Multianyusághoz híven holnap dolgozom bár csak 2 napot, aztán 1,5 hét szabadság.
Hogy mi történt az elmúlt 5 hónapban? Szerintem magáért beszél, az a 0 sor, amit leírtam. De most újra belefogok a saját szórakoztatásomra,és hátha másnak is szerzek egy-két jó pillanatot.
Röviden összefoglalnám mi történt az első 5 hónapban:
Gyakorlatilag a túlélésért küzdöm, hogy ne csapjanak össze a fejem felett a hullámok. Talán a következő hónap kicsit könnyebb lesz, de az elmúlt pár hónapban többször kerültem a végkimerülés határára, pedig az év első fele sem volt könyű.
A gyeden lévő kismamából immár hivatalosan is dolgozó anyává avanzsáltam. Néha azt gondolom jobb lenne valami kreatívabb dologból megélni, de ez van jól fizet és legalább viszonylag biztos.
